1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. május 20. péntek, 19:00
Félig mese, félig musical két részben
A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.
„... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.” 8Horváth Péter)
„Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!« (Böhm György)
Mert kell egy hely, hol minden szellem látható
Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható
Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok
Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér…
Ki ne ismerné Pom Pomot, Gombóc Artúrt, Órarugógerincű Felpattanót, Radírpókot, a Nagy Hoh-ho-ho Horgászt, Mirrmurrt vagy akár Süsüt, az egyfejű…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
